Orbán Viktor levélben válaszolt a HÖOK elnökének, melyben közölte, a döntésükkel semmilyen meglepetést nem okozhattak a hallgatóknak, hiszen tavaly a miniszterelnök részletekbe menően mutatta be nekik a felsőoktatás több lépcsőben megvalósuló átalakításának tervét.

„Döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk” – írta válaszlevelében Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Dávidnak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének, aki előzőleg szerda délutánra hallgatói fórumra hívta meg a kormányfőt. A levelet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el kedden az MTI-nek. Ebben az áll, hogy Orbán Viktor jó emlékekkel gondol vissza a diákok delegációjával folytatott múlt évi parlamenti tárgyalására, amelyen Nagy Dávid is részt vett.

„Bizonyára emlékszik rá, hogy az akkor parlamenti vita alatt álló felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésünkön részletekbe menően mutattam be önöknek a felsőoktatás több lépcsőben történő átalakításának tervét. A rektori konferencia is megtisztelt azzal bennünket, hogy a felsőoktatás átalakításáról érdemi egyeztetésekbe bocsátkozott” – fogalmazott levelében a miniszterelnök.

„A szakmai egyeztetések céljából kérem, keressék bizalommal Balog Zoltán miniszter urat” – zárta a hallgatói érdekképviselet vezetőjének írt levelét a kormányfő. Ismert, az emberi erőforrások minisztere kedd délutánra megbeszélésre hívta a HÖOK elnökségét a minisztériumba.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke az MTI-vel azt közölte, nem megy el az emberi erőforrások minisztere által kezdeményezett kedden délutáni egyeztetésre, azt egy későbbi időpontra halasztaná. A HÖOK elnöke Balog Zoltánnak címzett levelében megköszönve a tárcavezető „gesztusértékű” invitálását azt írta: a keddi egyeztetésen nem áll módjukban részt venni. Ennek oka, hogy az oktatásban érintett többi szakmai szervezettel, így a rektori konferenciával, a pedagógus szakszervezetek és a középiskolás diákok képviselőivel minden, a kormányzattal történő tárgyalás előtt egyeztetni kívánnak, és álláspontjuk kialakításához szeretnék figyelembe venni az országszerte tartandó hallgatói fórumok véleményét is – fogalmazott Nagy Dávid. Hozzátette: ugyanakkor „örömmel állnak” az egyeztetés elé egy későbbi időpontban, hiszen céljuk az oktatás valóban építő jellegű reformjának konszenzusokon nyugvó megteremtése.

A diákok nyertesek, nem vesztesek

A felsőoktatási rendszer átalakításának a diákok a nyertesei, és nem a vesztesei lesznek – mondta a Fidesz szóvivője kedden, reagálva a hallgatók hétfői tiltakozó akcióira. Selmeczi Gabriella közölte: a legfontosabbnak azt tartják, hogy a kormány képviselői a szakemberekkel és a diákok képviselőivel le tudjanak ülni vitázni, érvelni, hogy a hallgatók is megértsék, milyen átalakítás zajlik a felsőoktatásban.

A Petőfi hídtól a Lánchídig

A kormány felsőoktatást érintő átalakításai ellen tiltakozott néhány száz egyetemista hétfőn az ELTE lágymányosi épületében, ahol több ellenzéki politikus is megjelent. Később a tiltakozó hallgatók lezárták a Petőfi hidat, majd a Kossuth térre vonultak. A diákok innen a Lánchídhoz mentek, ahol a szervezők feloszlatták a rendezvényt. Gödöllőn a Polgármesteri Hivatalhoz vonultak az esti órákban, míg Szegeden is egész nap szervezkedtek a hallgatók. Velük B. Nagy László kormánymegbízott egyeztetett, és elmondta: minden leendő hallgatónak biztosítják a kedvező finanszírozási lehetőséget.

Ellenállásból megértés?

Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, „szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól”, de mint a hétfői közleményükben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük, és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. Fontosnak nevezték, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék a benne rejlő lehetőségeket, továbbá hogy tudatosítsák: ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.

Kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulniuk. Az államtitkárság kitért arra is, hogy a korábbi gyakorlat szerint akik nem kaptak állami ösztöndíjat, azok csak akkor tanulhattak, ha ők vagy a szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.

Egyetlen fillér nélkül

Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik – hangsúlyozták. Kifejtették, az állami kamattámogatással folyósított, a képzés teljes költségét fedező Diákhitel 2 konstrukció a támogatás speciális formájává válik, mivel a kormány garanciát vállal arra, hogy a végzést követően a közszférában elhelyezkedők hitelét az állam átvállalja, továbbá a gazdasági szereplőket adókedvezmények nyújtásával ugyanerre ösztönzi.

A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni. Az államtitkárság szerint mivel a hallgatók és az intézmények egyaránt érdekeltté válnak abban, hogy elhelyezkedésüket segítő, a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek, megszűnik az a jelenség, hogy a hallgatók 40-45 százaléka az előírt 4-5 év alatt nem szerez diplomát.

Sok alkalommal egyeztetett

A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel, és véleményüket figyelembe vette – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága pénteken.

Az eddiginél igazságosabb lesz a felsőoktatás új rendszere – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában a közelmúltban a kormányszóvivő. Giró-Szász András korábban kifejtette: lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.