Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2020. December 19. 06:33, szombat | Belföld
Forrás: mti - fotó: FACEBOOK.COM/GODOLLOVAROS

Végső búcsút Pécsi Ildikótól

Végső búcsút Pécsi Ildikótól

Szombaton vesznek végső búcsút Pécsi Ildikótól; a Kossuth-díjas színművésztől délelőtt a gödöllői Művészetek Házában búcsúzhatnak tisztelői.

Pécsi Ildikót szűk családi körben helyezik végső nyugalomra - tudatta honlapján a gödöllői önkormányzat.

Mint írják, a színművésztől a nagyközönség aznap reggel 8-tól 12 óráig, a Művészetek Háza színháztermében felállított ravatalánál búcsúzhat el egy szál virág elhelyezésével.

A jelenlegi jogszabályokat betartva a 13 órakor kezdődő búcsúztatón csak a meghívottak vehetnek részt, de a szertartást élőben közvetítik Gödöllő Facebook oldalán.

A búcsúztatón beszédet mond Papadimitriu Athina színművész, valamint Gémesi György, Gödöllő polgármestere.

Máriabesnyőn, a zártkörű, katolikus szertartás szerinti temetésen csak a családtagok vehetnek részt, a tisztelők másnap róhatják le kegyeletüket a sírnál - olvasható az önkormányzat honlapján.

Pécsi Ildikó december 5-én, életének 81. évében hunyt el. A Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt gödöllői otthonában érte a halál. Pécsi Ildikó Gödöllő díszpolgára volt, a város önkormányzata és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti.

Pécsi Ildikó 1940. május 21-én született Polgáron, 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1966 és 1970 között a Vígszínház tagja volt. Három-három évet töltött a Mikroszkóp Színpadon és a kecskeméti Katona József Színházban. 1976 és 1985 között a Radnóti Színpadon, 1985-től 1990-ig a Népszínházban játszott. 1990-tól a József Attila Színház művésze volt. A Korona Pódium estjein és az egész országban fellépett önálló műsoraival (Szerelem, Virágok és kígyók között, Egyedül, Bizalom, Görögnek születtem).

A sokoldalú színésznő nevéhez számos emlékezetes színpadi és filmes alakítás fűződik. Láthatta őt a közönség drámai és prózai szerepekben, komédiában és operettekben is. Száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott. Az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Az aranyemberben Noémit játszotta, emellett szerepelt A Tenkes kapitánya című televíziós sorozatban is. Dolgozott rendezőként, írt színdarabot, könyvet jelentetett meg, 1994 és 1998 között az MSZP országgyűlési képviselője volt.

Munkásságát 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ismerték el. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkásságáért, előadóművészi tevékenységéért. Idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal jutalmazta.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld

David Pressman bejelentette távozását

A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.

2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld

Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását

Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.

2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld

Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen